|
|
|
Általános információk Siófokről
Fekvése
Siófok a Balaton keleti medencéjének déli partján fekszik, ott, ahol a Sió ered a tóból. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig Külső-Somogynak a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorai határolják.
Az 1950-es megyerendezésig a Sió határvonal volt Veszprém és Somogy vármegye között; jelenleg Siófok Somogy megyéhez tartozik, annak második legnagyobb városa, egyben a Balaton-part legnagyobb települése. A 20. század során határát többször kiterjesztették, így ma a déli part 70 km-es szakaszából 17 km tartozik hozzá.
Története
A római hódítás az I. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett át a Sophianéból (Pécs) Triccianán (Sárvár) át Arrabonába (Győr) tartó útvonal.
A Siófok helynevet a tihanyi apátság alapítólevelében említik először, 1055-ben. A mohácsi csatavesztést követően a törökök 1543 körül foglalták el: erődöt, hadikikötőt építettek. A környék 1688-ban szabadult fel.
A Rákóczi-szabadságharc idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső sarokpontja a siófoki erősség volt. Az erődítmény a régi török vár helyére épült, De la Riviere francia hadmérnök tervei szerint. A XVIII. század folyamán a finom siófoki parti fövenyt porozónak használták. 1861-ben megépült a déli vasút, 1863-ban pedig a vasútállomás, s ebben az évben avatták a Sió-zsilipet is.
A hajókikötő 1864-ben készült el, ezzel Siófok a nagy múltú Füred vendégeinek átszállóhelye lett. A veszprémi káptalan 1883-ban kezdte meg a siófoki telkek parcellázását, és megkezdődött a mai fürdőtelep kialakítása.
Az első villatulajdonosok főként festőművészek voltak. 1891-ben Glatz Henrik vezetésével megalakult a Siófok Balatonfürdő Rt. A részvénytársaság megvásárolta a fürdőjogot, és az építéshez, parkosításhoz szükséges 60 hektárnyi területet. Megkezdődött a nagyobb szállodák építése is. Az új fürdőtelepet 1893-ban nyitották meg, ekkor kapta a "gyógyfürdő" elnevezést is.
Siófok kikötőjében a legnagyobb a balatoni hajóforgalom. Érdekesség a kikötővel egybeépült Sió-zsilip, amellyel a szakemberek a folyó vízszintjét szabályozzák.
(forrás: wikipedia.hu, iranymagyarorszag.hu)
|
|
|