Keszthely.klublap.hu

Keszthelyi látnivalók, térképek, szállodák, panziók, vendéglátóhelyek, szórakozóhelyek, szolgáltatások

 





 






 



 



 



 




 

Általános információk Keszthelyről

 


Fekvése, klímája
 
A Balaton nyugati végén, a Keszthelyi-öböl partján, a Zala folyó torkolatától északra fekszik, délen sík, északra kissé dombos területen. A környéken található Zalai-dombság és Keszthelyi-hegység dombjai, hegyei ölelik körbe a várost. Éghajlata az Adriai-tenger és a Balaton közelsége miatt kiegyensúlyozottabb, a nyár kevésbé forró, a tél kevésbé fagyos.
 


Keszthely Története
 
A 9. század elején felbomlott az avar birodalom, és a Dunántúl a Karoling birodalom része lett. A környék hatalmi és közigazgatási központja áthelyeződött Zalavárra, ahol a szláv Pribina kiépítette grófságának központját (Mosaburg) A fenéki erőd azonban továbbra is lakott volt, 900 táján a honfoglaló magyarok pusztították el véglegesen. A magyar köznép csak a 10. század végén telepedett le itt, de a folyamatosságot jelzi, hogy Keszthely neve a szláv "kostel" közvetítésével a latin "castellum"-ból származik. A mai Keszthely területén először több települési góc jött létre, amelynek házai elszórtan, nagy távolságra helyezkedtek el egymástól. Rövidesen megépültek az első templomok is. A Várkertben láthatók a Szt. Lőrinc kápolna alapfalai. Ez egy rotunda (körtemplom) volt, amit a 11-12. században emeltek, majd a 13. században egy négyszögletes hajóval bővítettek
 
Keszthely 1247-ben szerepel első ízben írott forrásban, a veszprémi káptalan oklevelében. Ez megemlíti a Szt. Márton plébániatemplomot, a kastély előtti szökőkút helyén, és a Szt. Lőrinc kápolnát. Nemcsak a kastély és a Fő tér körzetében alakult ki falumag, de a mai Szt. Miklós temető területén is, ahol még a XIII. század folyamán felépült Keszthely harmadik temploma. Keszthely királyi birtok volt, de 1291 előtt a Marcali család szerezte meg. Ezt követően alakult ki a település új rendje. A hosszan elnyúló egy utcás faluban az észak-dél irányú fő út mentén mérték ki a jobbágyok belső telkeit. Az élénkülő kereskedelemnek is köszönhetően folyamatosan gazdagodott a település, amelynek lakossága is növekedett. 1332-37 között a keszthelyi plébános 100 dénárt fizetett pápai tizedként, ami a környéken a legmagasabb összeg volt.
 
A XIV. század közepén az ország egyik legtekintélyesebb bárója, Lackfi II. István nádor szerezte meg Keszthelyt. Birtoklása idején felgyorsult a település fejlődése. A gazdagság bizonyítéka, hogy 1368 táján betelepítette a ferenceseket, egy kolduló rend szerzeteseit. Templomuk és kolostoruk a Szt. Lőrinc kápolna elbontását követően a Fő téren épült fel. Az összeesküvéssel vádolt Lackfi Istvánt 1397-ben Zsigmond király kivégeztette. Földi maradványait a ferences templom szentélyében helyezték örök nyugalomra. Sírköve ma a szentély falában látható. A település Nagy Lajos királytól országos vásár tartásának jogát nyerte el, ami a városiasodás egyértelmű jele. 1403-tól következetesen oppidumnak, vagyis mezővárosnak nevezik az oklevelek Keszthelyt.
 
Zsigmond király többször elzálogosította Keszthelyt, majd 1427-ben Gersei Pethő János fiai László és Péter kapták meg a Rezi váruradalommal együtt. A Pethők és leszármazottaik csaknem három évszázadon át maradtak Keszthely birtokosai. A nagy kiterjedésű család tagjai nem csak a mai kastély helyén rendelkeztek földesúri kúriával, de több családtag épített magának házat a városban. A 16. század elejéről már a gazdagabb polgárok, kereskedők és iparosok kőházait is említik. Keszthely továbbra is egy utcából állt, de ennek hossza immár meghaladta a 2 km-t. A gazdag települést többször megtámadták és kifosztották a környékbeli földesurak. A töretlen fejlődést 1532-t követően a törökök megjelenése szakította meg.
 
1552 táján elmenekültek a ferencesek. Kolostorukban katonaságot állomásoztattak a Pethők. Szigetvár eleste után (1566) a Balaton lett a hódoltsági terület határa. Ekkor alakították át végvárrá a kolostort és templomot. A képen G. Turco hadmérnök 1570 körül készített felmérése látható. A várat többször megostromolták a törökök, de elfoglalni nem tudták. A város külső képe is teljesen átalakult. A város déli fele elnéptelenedett, a lakosság a Fő tér és a mai sétáló utca környékén zsúfolódott össze. Ekkor alakultak ki a Kossuth és a Deák u. közötti kis mellékutcák. A 17. században a belvárost is sánccal és árokkal vették körbe. Az élénk határ menti kereskedelemnek köszönhetően a város népessége nem csökkent. A legészakibb városrész. Polgárváros későbbi nevén Kiskeszthely önálló lett, és adót fizetett a törököknek. A környék falvai elnéptelenedtek.
 
1690-ben Kanizsa visszafoglalásával vidékünkön is véget ért a törökkor. A Rákóczi szabadságharcban (1703-11) a keszthelyi végvár már nem játszott katonai szerepet, mert a védműveket nagy részét lerombolták. A 18. század elején számosan, főleg a Pethők leányági örökösei osztoztak a városon. Az ő részeiket felvásárolva lett Festetics Kristóf 1739-ben Keszthely kizárólagos birtokosa. 1745-ben kezdte meg a barokk kastély építését, és hatalmas birtokainak igazgatási központját is ide helyezte. Az építkezések, és a birtokigazgatás számos munkahelyet teremtett. Keszthely a Nyugat-Dunántúl második legnépesebb települése lett. 1772-ben 12 céhbe tömörülve 215 önálló iparost írtak össze a városban.
 
A végvári idők szabadságjogaihoz ragaszkodó lakosok és a Festeticsek között számos konfliktus tört ki, amelyekből mindig a keszthelyiek kerültek ki vesztesen. A konfliktusok ellenére sokat köszönhet Keszthely a Festeticseknek, hisz Kristóf 1759-ben kórházat, Pál, aki 1772-ben grófi rangra emelkedett pedig gimnáziumot alapított a városban. A település térbeli kiterjedése csak lassan nőtt, mert az 1710-től itt tartózkodó katonaság elszállásolási terheitől menekülve sok polgár költözött ki a törökkorban elnéptelenedett falvak Keszthelyhez csatolt területén lévő szőlőhegyekbe. Ezt mutatja az 1769-ben készült várostérkép, amelyen a jelentősebb épületeket számmal jelölték. Ezek, akárcsak a tehetős kereskedők és iparosok házai már kőből épültek, és elvétve már emeletesek voltak.
 
A szabadságharc leverése után a katonai megszállás rövid ideig tartott. A város gazdasági fejlődése mégis stagnált. Igazi változások különösen a kultúra területén figyelhetők meg: 1862-ben kőszínház épült, 1865-ben Keszthelyen nyílt meg az ország első Gazdasági Tanintézete, 1872-ben kezdődött meg a tanítás a Polgári Leányiskola emeletes épületében, 1882-ben pedig az Irgalmas nővérek zárdájában. 1892-ben a főgimnáziummá szervezett gimnázium, 1897-ben pedig a Gazdasági Tanintézet költözött új épületbe. 1898-ban megalakult a megye és a Balaton vidék első múzeuma, a Balatoni Múzeum Egyesület. Számos társadalmi szervezet működött a nagyközséggé visszaminősített Keszthelyen, a legjelentősebb az Ipartestület és a Társaskör (kaszinó) volt. A város fejlődésének meghatározó személyisége volt Reischl Vencel városbíró (1861-1893) Keszthely
 
A 20. század elején, az első világháborúig töretlen volt az idegenforgalom látványos fejlődése. Ebben szerepet játszott, hogy a hévízi termáltó környéke még nem épült ki, és a hévízi vendégek többsége Keszthelyen szállt meg. Új szállodák és vendéglők nyitották meg kapuikat, új villaépületek épültek, de a polgárok többsége foglakozott szobakiadással. A Fő tér is megváltozott, sétatérré alakították, 1902-ben felavatták Festetics György szobrát, majd elkészült az "Uránia" színház, az első mozi. A város megközelítését segítette, hogy 1903-ban elkészült a Keszthely-Tapolca vasútvonal. Az állomásépületet ekkor helyezték át a mai helyére. Közelében rövidesen felépült a város egyik legszebb szecessziós épülete, a "Resti", amit a 80-as években sajnos lebontottak.
 
Keszthely lakossága az 1881 és 1941 közötti hat évtized alatt megduplázódott, 6000-ről 12000 főre növekedett. A II. világháború kitörését követően az idegenforgalom érthetően erősen visszaesett. Sok keszthelyi fiatal lelte halálát a keleti fronton. 1944. augusztusától többször érte bombatámadás a várost, emberéletet követelve és a házakban kárt okozva. 1944-45 fordulóján hónapokig állt a front a Balaton déli partján. Nagy veszteség érte a várost és a magyar kultúrát, amikor 1945 március végén a zalaegerszegi állomáson bombatalálat érte a Balatoni Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum anyagát szállító szerelvényt. A várost 1945. március 30-án ürítették ki a magyar és német csapatok. Az ostrom során találat érte a Fő téri templomot, és megsérült az 1509-ben öntött harang is.
 
A front elvonulása után kifosztották a kastélyt, de a befalazott könyvtár egyedülálló anyaga szerencsére megmaradt. Az élet viszonylag gyorsan konszolidálódott, de a demokratikus átalakulást 1948-ban a kommunista diktatúra követte. Még Festetics György szobrát is eltávolították, helyére szovjet hősi emlékmű került. A Hungária Szálló pártház lett. Az 1950-es közigazgatási reform következtében Keszthely és környéke átkerült Veszprém megyéhez. 1954-ben visszakapta Keszthely az 1871-ben elveszített városi rangját, de a reakciósnak minősített település fejlesztésére alig jutott pénz. A lakosság lelkesen csatlakozott 1956-ban a forradalomhoz, és az országban egyedüliként Keszthelyen emléket állítottak az elesett hősöknek.
 
A város hátrányos helyzetének köszönhetően a belváros megőrizte eredeti hangulatát, csak egy-két "sebet ejtettek" rajta. A Kádár-korszak konszolidációját követően Keszthely is fejlődésnek indult. A népességszám megduplázódott a világháború előttihez képest. Új családi házas övezetek és lakótelepek létesültek. Hozzájuk kapcsolódóan pedig közintézmények és üzletek épültek. Megjelent a városban az ipar, elsősorban a könnyűipar. 1979-ben Keszthely visszakerült Zala megyéhez. A 60-as évektől külföldről is egyre több vendég érkezett, a dinamikusan növekedő idegenforgalom kiszolgálására új szállodák, vállalati üdülők épültek. A legjelentősebb a Balaton parton a Hotel Helikon (1971). A kulturális kínálatot, a látnivalókat bővítette, hogy a Festetics kastélyt eredeti pompájában állították helyre.
 
(forrás: wikipedia.hu, iranymagyarorszag.hu)
 
 





Kabalasziget Magazin Online
 

 





octopustravel.com
 





A honlapot a Touristic Data System Kft. készítette  |  Minden jog fenntartva, 2009-2010  |  Médiaajánlat  |  Impresszum
 


általános információk  |  látnivalók  |  szálláshelyek  |  vendéglátóhelyek  |  utazási ajánlatok  |  egyéb szolgáltatások  |  térkép, navigáció  |  kapcsolódó linkek