|
|
|
Általános információk Fonyódről
Fekvése, klímája
A Balaton déli partján, a Nagy-berek mellett fekszik. A Sipos-hegyről és a Vár-hegyről gyönyörű panoráma nyílik. Évente több százezer ember hajózik át innen a túlsó partra. A kikötő bejáratánál kezdődik a Balatonban élő több mint 40 halfajtára vadászó horgászok szigete. Közel esik Fonyód-Alsóbélatelephez.
Története
A település fekvése adja a páratlan kilátást. A Sipos-hegyről belátható a Balaton délnyugati medencéje, a Várhegyről pedig a Tapolcai-medence gyönyörű tanúhegyei. A hegyek vulkanikus eredetűek, és a veszprémi part tanúhegyeivel egy időben, jóval a Balaton születése előtt alakultak ki.
Az 5500 lakosú város házai félkörívben, a mocsárból kiemelkedő dombok oldalára települtek. Az első írásos emlék az I. Szent László idejéből való 1082-es összeíró levél, ahol "Funold" néven szerepel a település, mint a pannonhalmi apátság birtoka.
Az 1500-as évektől kezdve a Lengyel család tulajdona. Lengyel Brigitta férje, Palonai Magyar Bálint volt a birtok ura a török idők alatt. Korának egyik leghíresebb, leghírhedtebb törökverője 1573-ban halt meg. Emlékét a Palonai Magyar Bálint Általános Iskola és a Palánkvár őrzi.
Fonyód vára 1575. augusztus 3-án került török kézre. A 150 évig tartó török megszállás miatt a település elpusztult, még az 1848-49-es szabadságharc idején is csak 17 házból álló uradalmi puszta volt.
A Balaton magas vízállása idején lényegében sziget volt, még a XX. század 20-as éveiben is csak egyetlen földút kötötte össze a szárazfölddel. Fonyódpusztának a XVI. századtól kezdve vízi összeköttetése volt Szigligettel, az 1840-es években elkészült a Széchenyi István által kezdeményezett kikötő, a Kisfaludy gőzös gyakran kötött ki itt.
Gróf Zichy Béla felparcellázott birtokán először Szaplonczay Manó, megyei tisztifőorvos épített villát 1894-ben, mely máig is áll. Megalapította a Fonyód Fürdő Társaságot, tíz évvel később már 3 kedvelt fürdőtelep volt Fonyódon, a villák pedig gombaként nőttek a település széltében-hosszában. 1896-ra megépült a Fonyód-Kaposvár vasútvonal, 1898-ra az új hajóállomás és kikötő.
1911. augusztus 28-án Lányi Antal első ízben Fonyód-Badacsony között repülte át monoplánján a Balatont. Emlékét tábla őrzi a kikötőnél. 1926-tól Fonyódnak összeköttetése lett a fővárossal, kiépült a vezetékes vízellátás, és felépítették a ma is álló római katolikus templomot. A szegedi iskolanővérek polgári iskolát szerveztek, 1960-ban indult a gimnáziumi képzés, 1989. március 1-jén Fonyód város lett. .
(forrás: wikipedia.hu, iranymagyarorszag.hu)
|
|
|