|
|
|
Általános információk Balatonszentgyörgyről
Története
Római és népvándorlás kori leltek is bizonyítják, hogy Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között ősi, balatoni átkelőhely volt. Területünkön az első ismert helységnév Besenyő, a honfoglalás utáni időből. Nevét a letelepített besenyőkről kapta. Még a XIV. században is ezen a néven említik. Ez a helység a vasútállomás és az Egry József utca nyugati része közötti kisebb kiemelkedő háton volt. Bizonyságát az 1969-ben megtalált - csatornázás alkalmával átvágott - XV-XVI. századból származó lakóház és szemétgödör maradványok adták.
Szentgyörgy S. Georg néven szerepel a XVI. századi térképen. Névadó templomával először 1298-ban került oklevélre. A templom a mai temetőben állt. A XV. században Mentő-Szentgyörgy és Sárköz-Szentgyörgy alakban fordul elő. A település 1403-ban Gordovai Fanchi László birtoka, de 1454-ben a Szentgyörgyi családnak is ott volt földesúri joga. 1480-ban Szentgyörggyel határos Berény, Bottyán, Keszi, Oszlár és Ságfalu. Feltételezett helyük Keszi a falutól dél-keletre, Oszlár keletre (Balatonújlak közelében), Ság dél-keletre Kéthely irányában.
1566-ban ért ide a török veszedelem: mindkét Szentgyörgy és Battyán elpusztult. A lakosság a Balaton nádasába, a Diás-szigetre menekült. A török világ után 1699-ben - a vörsi plébánián található névsor szerint - Balatonszentgyörgyön 8 birtokkal (jobbágytelekkel) rendelkező család élt.
Balatonszentgyörgy mai nevével 1722-ben alakult községgé. Addig Balatonberény pusztájaként szerepelt. E terület urai 1726-ban a Festeticsek lettek. A XVIII. század közepén az 1742-ben Bél Mátyás által említett vörsi rév Battyánpusztára került, majd 1823-ban végleg Balatonszentgyörgyre helyezték. 1839-ben Festetics László megépítette a Balaton hídját, illetve a Csillagvárat. A XIX. század elejétől halász céh is működött Balatonszentgyörgyön. Az 1848-as szabadságharc a falut nem érintette. A kolerajárvány 1855-ben érte el a községet.
1858-ban kezdték a vasútállomás építését, és 1861-ben fejezték be. A vasútállomás neve: "Keszthely külső pályaudvar" volt. 1886-1887-ben épült meg a vasúti szárnyvonal. 1893-ban a somogyszobi, 1895-ben pedig a zalavölgyi vasúti pálya épül meg, s ezzel vált Balatonszentgyörgy a századfordulóra vasúti csomóponttá.
1950. október 22-én alakult meg a Községi Tanács. Még ebben az évben megépítették a Kultúrházat. 1951-ben a Festetics kastélyban nádüzem kezdte meg működését, Földműves Szövetkezet is alakult. 1952-ben körzeti iskolát hoztak létre. 1956-ban létesült az ERDÉRT telep. Az 1956-os évben más említésre méltó esemény nem történt.
A település fejlődésében új szakaszt nyitott az M7-es autópálya továbbépítése, de legalább ennyire fontos az itt élők nyugalma érdekében a 76-os út elkerülő szakaszának tervezett magvalósítása. Az önkormányzat számára a legnagyobb kihívást ebben a ciklusban az általános iskola bővítése és felújítása jelenti. A tervek szerint - sikeres pályázat esetén - 2009-ben kezdődhetnek a munkálatok.
Balatonszentgyörgy közigazgatási területe 2380 ha. A község külterületének egy része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park körzetéhez tartozik. A védett terület nagysága 659 ha. A Balaton tóból 359 ha terül el Balatonszentgyörgyön, továbbá a Zala folyó torkolata 4797 m2-rel.
(forrás: balatonszentgyorgy.hu)
|
|
|