Balatonszentgyörgy.klublap.hu

Balatonszentgyörgyi látnivalók, térképek, szállodák, panziók, vendéglátóhelyek, szórakozóhelyek, szolgáltatások

 





 






 



 



 



 




 

Általános információk Balatonszentgyörgyről

 


Balatonszentgyörgy Története
 
Római és népvándorlás kori leltek is bizonyítják, hogy Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között ősi, balatoni átkelőhely volt. Területünkön az első ismert helységnév Besenyő, a honfoglalás utáni időből. Nevét a letelepített besenyőkről kapta. Még a XIV. században is ezen a néven említik. Ez a helység a vasútállomás és az Egry József utca nyugati része közötti kisebb kiemelkedő háton volt. Bizonyságát az 1969-ben megtalált - csatornázás alkalmával átvágott - XV-XVI. századból származó lakóház és szemétgödör maradványok adták.
 
Szentgyörgy S. Georg néven szerepel a XVI. századi térképen. Névadó templomával először 1298-ban került oklevélre. A templom a mai temetőben állt. A XV. században Mentő-Szentgyörgy és Sárköz-Szentgyörgy alakban fordul elő. A település 1403-ban Gordovai Fanchi László birtoka, de 1454-ben a Szentgyörgyi családnak is ott volt földesúri joga. 1480-ban Szentgyörggyel határos Berény, Bottyán, Keszi, Oszlár és Ságfalu. Feltételezett helyük Keszi a falutól dél-keletre, Oszlár keletre (Balatonújlak közelében), Ság dél-keletre Kéthely irányában.
 
1566-ban ért ide a török veszedelem: mindkét Szentgyörgy és Battyán elpusztult. A lakosság a Balaton nádasába, a Diás-szigetre menekült. A török világ után 1699-ben - a vörsi plébánián található névsor szerint - Balatonszentgyörgyön 8 birtokkal (jobbágytelekkel) rendelkező család élt.
 
Balatonszentgyörgy mai nevével 1722-ben alakult községgé. Addig Balatonberény pusztájaként szerepelt. E terület urai 1726-ban a Festeticsek lettek. A XVIII. század közepén az 1742-ben Bél Mátyás által említett vörsi rév Battyánpusztára került, majd 1823-ban végleg Balatonszentgyörgyre helyezték. 1839-ben Festetics László megépítette a Balaton hídját, illetve a Csillagvárat. A XIX. század elejétől halász céh is működött Balatonszentgyörgyön. Az 1848-as szabadságharc a falut nem érintette. A kolerajárvány 1855-ben érte el a községet.
 
1858-ban kezdték a vasútállomás építését, és 1861-ben fejezték be. A vasútállomás neve: "Keszthely külső pályaudvar" volt. 1886-1887-ben épült meg a vasúti szárnyvonal. 1893-ban a somogyszobi, 1895-ben pedig a zalavölgyi vasúti pálya épül meg, s ezzel vált Balatonszentgyörgy a századfordulóra vasúti csomóponttá.
 
Balatonszentgyörgy 1950. október 22-én alakult meg a Községi Tanács. Még ebben az évben megépítették a Kultúrházat. 1951-ben a Festetics kastélyban nádüzem kezdte meg működését, Földműves Szövetkezet is alakult. 1952-ben körzeti iskolát hoztak létre. 1956-ban létesült az ERDÉRT telep. Az 1956-os évben más említésre méltó esemény nem történt.
 
A település fejlődésében új szakaszt nyitott az M7-es autópálya továbbépítése, de legalább ennyire fontos az itt élők nyugalma érdekében a 76-os út elkerülő szakaszának tervezett magvalósítása. Az önkormányzat számára a legnagyobb kihívást ebben a ciklusban az általános iskola bővítése és felújítása jelenti. A tervek szerint - sikeres pályázat esetén - 2009-ben kezdődhetnek a munkálatok.
 
Balatonszentgyörgy közigazgatási területe 2380 ha. A község külterületének egy része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park körzetéhez tartozik. A védett terület nagysága 659 ha. A Balaton tóból 359 ha terül el Balatonszentgyörgyön, továbbá a Zala folyó torkolata 4797 m2-rel.
 
(forrás: balatonszentgyorgy.hu)
 
 





Kabalasziget Magazin Online
 

 





octopustravel.com
 





A honlapot a Touristic Data System Kft. készítette  |  Minden jog fenntartva, 2009-2010  |  Médiaajánlat  |  Impresszum
 


általános információk  |  látnivalók  |  szálláshelyek  |  vendéglátóhelyek  |  utazási ajánlatok  |  egyéb szolgáltatások  |  térkép, navigáció  |  kapcsolódó linkek