|
|
|
Általános információk Balatonföldvárről
Balatonföldvár a Balaton déli partjának egyik legrendezettebb települése. Amíg a többi üdülőhely egy korábbi anyaközség alapjaira épült fel, addig Földvár esetében a pusztaságból kifejezetten üdülőtelepet terveztek és hoztak létre az alapítók.
Külső-Somogy egyik legszebb völgye és a Balaton szinte kínálták a lehetőséget a fürdőtelep kialakítására. A természeti, táji szépségek, az eredeti kertészeti rendezési tervek alapján kialakított település zöldterületeivel, ma is tágas parkjaival, sétányaival, változatos építészeti stílusával gazdag, hangulatos környezetet biztosítanak, a település karakterét adják.
A település Budapesttől 120, a megyeszékhelytől 60 km-re található. Balatonföldvárt a 7. sz. főút és korszerű vasút kapcsolja a közlekedési hálózatba. A hajón érkezők a déli part patinás kikötőjében találkoznak Földvárra. A "szomszédságban" van a szántódi rév, és mindössze 20 km-re található a Siófok-Kiliti repülőtér.
A többi balatoni üdülőhellyel szemben Balatonföldvár előnye, hogy itt a Balatonnak szinte teljes képét élvezhetjük, időjárástól függően beláthatjuk a tó 200 km-es partvonalát.
Története
A régészeti leletek szerint az i. e. IV. században a kelta kultúra virágzott a vidéken, ezen a helyen földvár állt, amely a település névadója is lett. Földvár nevének első írásos emléke a XI. századból ismert, majd később 1358-ban említették. A XVII.-XIX. században Földvár-puszta néven jelezték a térképen, a Széchényi család birtokainak része volt. Gróf Széchényi Imre - a tulajdonos Viktor gyámja - az 1890-es évek elején felparcelláztatta a korábbi pusztát: a környezet szakszerű kialakítása Spur István uradalmi mérnök és Schilhán József uradalmi kertész tudását dicséri. 1896. június 14-15-én hivatalosan is megnyitották a fürdőtelepet. Ekkor már több mint 40, csodálatosan megépített, remek megjelenésű villa fogadta és gyönyörködtette a vendégeket. Kedvelt lett az arisztokrata és a magas hivatalnoki, katonai körökben is.
Az első világháborút követően fokozódott az érdeklődés a tó iránt, a harmincas években úgyszólván divatba jött a Balaton, s Balatonföldvár a legkeresettebb üdülőhelyek egyike lett. A település fejlődése a két világháború között tovább folytatódott. Nem csupán lokális, hanem országos jelentőségű összejövetelek színhelye is volt, s több neves művész, tudós, közéleti személy kötődött a településhez: Bajor Gizi, Kandó Kálmán, Németh László, Rákosi Jenő, Rákosi Szidi, Kvassay Jenő, Szabó Lőrinc és Ránki György. A II. világháború után a parti sáv összefüggő üdülőterületté alakult: Földvár a SZOT-üdültetés jelentős központjává vált, egymás után épültek az új szállodák, a vállalati és magánüdülők, éttermek, bevásárló és szolgáltató üzletek, létrejöttek a lakóterületek.
Balatonföldvár - Kőröshegytől különválva - 1948-ban önálló közigazgatású község lett, 1989-ben nagyközségi rangot kapott, s a településfejlesztés eredményeként 1992-ben várossá nyilvánították.
Az 1990-ben megalakult önkormányzat első teendői között felszámolta a városszerte található bódékat, a településképbe nem illő építményeket. A Hősök terén felújított szovjet emlékművet lebontották, helyette a temetőben két jelképes sírhelyet létesítettek egy-egy obeliszkkel. A település intézményhálózata jelentős fejlesztésen esett át 1990 óta: az orvosi rendelő, az általános iskola, az óvoda, a városháza, a nyugdíjas bolt, a rendőrség, a gondozási központ, a sportegyesület épületei felújításra, bővítésre kerültek, új beruházásként pedig megépült a közösségi ház és könyvtár, a zeneiskola, a strand-étterem, a vízi rendészeti őrs és a Jubileumi tér. Sor került helyi tévéstúdió kialakítására, valamint a Széchényi Imre és a Vak Bottyán utcák díszburkolattal való ellátására; a Panoráma körúton összközművesített telkeket alakíttatott ki az önkormányzat.
(forrás: balatonfoldvar.hu)
|
|
|